Hatalmas tűz a németországi migránstáborban

 Több, mint tíz járművel vonult ki kedden a berlini tűzoltóság a tegeli volt repülőtéren található sátortáborba, amely mintegy 4500 migráns és ukrán háborús menekült befogadására alkalmas. Egy ezer négyzetméteres sátor teljesen leégett.

A berlini tűzoltóság közlése szerint kedden leégett egy ezer négyzetméter alapterületű, 380 ember befogadására alkalmas sátor a korábban Berlin egyik repülőtereként használt Tegelben. A tűzoltóság első közleményében még azt írták, számos sérültre számítanak, de a menekülttábort üzemeltető cég kora délutáni közlése szerint minden lakó időben el tudta hagyni a szállását, így személyi sérülés nem történt.

A repülőtér 2020-as bezárása óta a fővárostól északnyugatra felállított sátortábort jelenleg migránsok és ukrajnai háborús menekültek használják átmeneti lakóhelyeként.

Jelenleg ez Németország egyik legnagyobb migránsbefogadó központja – írja a Focus Online.

A német szövetségi menekültügyi hivatal (LAF) adatai szerint Tegelben 40 könnyűszerkezetes csarnok található, amelyekben mintegy 4500 bevándorló él. A tervek szerint a tömegszállásra érkezők csak átmenetileg tartózkodhatnak ott, azonban sokan már hónapok óta ott élnek. A létesítményt eredetileg az Ukrajnából érkező háborús menekültek ellátására hozták létre.

Itt a tavasz, bedurvult a migránsáradat

A ciprusi parti őrség hat, Libanonból induló hajó fedélzetéről 458 embert vett fel a tengeren – mondta a rendőrség szóvivője a RIK ciprusi közszolgálati rádiónak kedden.

Volt köztük számos kísérő nélküli kiskorú is, a legtöbben Szíriából vagy Libanonból származnak és mindannyiukat az elmúlt 24 órában vette fel a ciprusi parti őrség. Valamennyien egy Nicosiától nyugatra fekvő táborba kerülnek.

Európai uniós statisztikák szerint a Földközi-tenger keleti medencéjében található Ciprus lakosságarányosan a legtöbb menedékkérőt fogadta be a tagállamok közül. A túlzsúfolt ciprusi befogadótáborokat jelenleg uniós forrásokból próbálják bővíteni.

A helyzetre való tekintettel a ciprusi elnök február elején arra kérte az EU-t, hogy a menedékkérők hazatérése érdekében tárgyaljon biztonságos övezetek létesítéséről Szíriában.

Konsztantinosz Joannu ciprusi belügyminiszter szerint a tengeren mostanában az országba érkezők túlnyomó többsége szíriai, akiket szíriai és libanoni embercsempész bandák hoznak be az országba, és a ciprusi hatóságok különleges rendőri egységet hoztak létre a járőrözéshez. Joannu azt is közölte, hogy tavaly a menedékkérelmek száma 46 százalékkal csökkent, a kitoloncolások és önkéntes hazatérések száma pedig 66 százalékkal nőtt.

Tavaly az előző évinél 37 százalékkal kevesebb (10 990) ember érkezett ugyan Ciprusra, de hivatalos adatok szerint a Szíriából és Libanonból hajóval érkezők száma 355 százalékkal megnőtt: 4259-en érkeztek a tavalyelőtti 937-hez képest.

Németországban egy év alatt csaknem egy teljes hónappal csökkent a menedékkérelmek feldolgozási ideje, miközben a beadványok száma nőtt. Az eljárások idejére azonban a migránsokat el kell helyezni. Berlin erre éves szinten egymilliárd eurót költ.

„Folyamatosan gondolkodnak az újabb és újabb szállók kialakításán. Berlinben egyébként 116 különböző szálló, szálláshely létezik, és ezek közül a tegeli repülőtéren található a legnagyobb.

Ezt XXL-es, vagy Extra Large–szállónak is nevezik, hiszen 7000 migránst szállásoltak el itt, és ennek a fenntartása napi szinten több mint egymillió euróba, egészen pontosan 1 172 204 euróba kerül

– számolt be Noll Katalin, az közmédia berlini tudósítója.

De már luxusszálló is létezik a híres bevásárló utca, a Kurfürstendamm közelében, amit a migránsok rendelkezésére bocsátottak. Egy migráns elszállásolása a berlini luxushotelben egy nap több mint 50 euróba kerül – tette hozzá a berlini tudósító.

Egyre agresszívabbak az embercsempészek Bosznia-Hercegovinában. Legutóbb négy rendőr sérült meg, amikor két embercsempész 11 migránssal elmenekült egy igazoltatás elől. Közben Brüsszelben már olyan jogszabályon dolgoznak, amely megtiltaná, hogy az illegális migrációt elősegítő civil szervezeteket megbüntessék.

Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le a boszniai Visegrad térségében, miután két embercsempész 11 migránst próbált átjuttatni a határon. A rendőrök igazoltatni akarták őket, de menekülőre fogták. Még azután sem álltak meg, hogy két rendőrautónak is nekihajtottak, és az ütközésben négy rendőr megsérült. Az üldözés Szarajevó közelében szakadt félbe, amikor a menekülő jármű defektet kapott.

Ezek az esetek sem tántorítják el Brüsszelt attól, hogy a migráció elősegítésén dolgozzon. Ezt jelzi az a tervezett jogszabály is, ami szerint nem lehetne felelősségre vonni az illegális migrációt segítő civil szervezeteket.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, Bakondi György a TV2-n arról beszélt: a tervezet azt az általános alapelvet kérdőjelezné meg, amely kimondja, hogy a jog mindenkire egyenlő mértékben vonatkozik.

Bakondi György szerint

már azzal is félreértelmezik a jogot, hogy politikai menedékjogot adnak azoknak a migránsoknak, akiket kimentenek a tengerből.

„Ez előre vetíti, hogy ha ezért nem lehet büntetni, akkor másért sem lehet büntetni, tehát akkor ők egy állam az államban: őrájuk az az általános alapelv, hogy a jog mindenkire egyenlő mértékben vonatkozik, és mindenkire kötelező a jogi szabályok betartása, és aki ezt nem tartja be, azt az állam megbünteti. Ennek a hosszú-hosszú, évszázados határát lépi át ez az elgondolás” – hangsúlyozta.

A szakértő kitért arra is, hogy a migrációs paktumról a képviselők még az európai parlamenti választások előtt dönthetnek. Szerinte Brüsszel azért sietteti az elfogadást, mert

a balliberális képviselők sem biztosak abban, hogy az EP-választás után megmarad a többségük.

Az adatok szerint tavaly több mint egymillió ember kért menekültstátuszt az Európai Unióban. Szakértők úgy vélik, a véglegesítés előtt álló brüsszeli migrációs paktum tovább ront a helyzeten. Egyebek mellett életbe léptetné a migránsok kötelező elosztását, és felülírná a Magyarországon érvényben lévő szigorú menekültügyi eljárásokat. Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai vezetője az M1-en elmondta: Brüsszel ahelyett, hogy megállítaná a bevándorlást és erősítené a külső határokat, továbbra is helytelenül a migránskvóta bevezetését szorgalmazza.

„Szinte ugyanott tartunk, mint nyolc-kilenc évvel ezelőtt – jelentette ki Pócza István, majd hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban a tavalyi évben több mint 355 ezer illegális határátlépést regisztráltak.

„Ez azt jelenti, hogy az uniós határok majdnem teljes mértékben átjárhatók. A statisztikák szerint at EU-ban körülbelül hárommillió embert menekültként tartanak számon, további nyolcmilliónak pedig nem ismerjük a hátterét” – fogalmazott a szakértő, majd hozzátette,

olyan migrációs politikára lenne szükség, amely észszerűen képes kezelni a bevándorlók egyes kategóriáit.

Pócza István szerint vannak olyan országok, amelyeknek szükségük van gazdasági bevándorlókra, akik viszont nem menekültek. Úgy vélekedett, hogy ezért sokkal pontosabb migrációs tervre lenne szükség, amelynek egyik célja lenne, hogy ne mossák össze a kategóriákat.

„Tagállamok szintjén kategorizálni kellene az Európai Unió területére érkező bevándorlókat, hiszen nem mind ugyanazzal a céllal érkeznek. Pontosan meg lehet határozni, hogy egy adott tagországnak mennyi gazdasági céllal érkező bevándorlóra van szüksége. Ők tisztán munkavállalás miatt jönnek, ezért nem szabad általánosítani és rájuk pusztán menekültként tekinteni” – fogalmazott Pócza István, aki szerint a jelenlegi kvótarendszer sajnos nem ilyen.

„Jelenleg úgy néz ki, hogy egy tagállam vagy befogadja a migránsokat, vagy fizet azért, hogy ne kelljen beengednie őket” – mondta a szakértő, majd hozzátette, hogy az Európai Unióban

a  politikai akarat hiányáról kell beszélnünk.

A legtöbb tagországban ugyanis a szűrőrendszer szervezetten és kielégítően működik, de a vezetők politikai okokból nem mernek további lépéseket tenni. A gyorsított regisztrációs eljárás hiányát pedig a bevándorlók kihasználják, és időben fel tudnak szívódni a határokon belül.