Szijjártó Péter: Háborús helyzetben a legfontosabb Magyarország és a magyar emberek biztonsága

Háborús helyzetben a legfontosabb Magyarország és a magyar emberek biztonsága, ezért minél előbb tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség Ukrajnában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A tárcavezető az Országgyűlésben Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló szavaira reagálva kiemelte, hogy a kormány a szomszédban zajló fegyveres konfliktus ügyében a kezdettől fogva azt az álláspontot képviselte, hogy „a háborút elítéljük, a háború rossz, a háború szenvedéssel jár, kiállunk Ukrajna és az ukrán emberek mellett, és kiállunk Ukrajna szuverenitása mellett is”.

„Ugyanakkor (…) nekünk ebben a háborús helyzetben a legfontosabb, hogy Magyarország és a magyar emberek biztonságát mindvégig meg tudjuk őrizni. Ezért szorgalmazzuk, hogy ez a háború minél előbb érjen véget”

– mondta.

Úgy vélekedett, hogy morális szempontból is utóbbi az egyedüli helyes álláspont, ráadásul a kárpátaljai magyarok közül is sokan meghaltak, hazánk ezért is érdekelt a tűzszünetben és a béketárgyalásokban.

„Ez egy olyan szempont, amit még a szövetségeseink sem ismernek és nem is képesek átlátni. Ugyanis szerencsére eddig egy luxemburgi, egy dán vagy egy holland ember sem halt meg ebben a háborúban. De magyarból már több is” – jelentette ki.

Felidézte az ungvári temetőben tett januári látogatását, ahol az értelmetlenül, fiatalon elesett emberek sírjainak látványa meggyőzte arról, hogy meg kell sokszorozni a békeerőfeszítéseket.

Stratégiai hibának minősítette az Európai Unió hozzáállását, a fegyverszállításokat, a szankciókat, s úgy fogalmazott, hogy már „mindenki, aki képes racionálisan szemlélni az eseményeket, be kell lássa, hogy ez a stratégia megbukott”, mivel a háborúnak jól láthatóan nincs megoldása a csatatéren.

Sérelmezte a brüsszeli „háborús pszichózist”, így a fegyverszállításokra szánt források ötmilliárd eurós emelését is, és tudatta, hogy hazánk ezt csakis akkor nem vétózza meg, ha biztosítékot kap arra, hogy ebben semmilyen módon nem kell részt vennie.

Ezt követően a szankciós politika bukását is érintette, mondván, hogy ez nem kényszerítette térdre az orosz gazdaságot, főleg Európának okozott nehézségeket.

„Itt lenne az ideje abbahagyni a képmutatást Európában, itt lenne az ideje, hogy az európai országok is a béke pártjára álljanak, és a bukott stratégia helyett a békéhez vezető utat válasszák”

– közölte.

Szijjártó Péter a napirend előtti felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kormány mindaddig fenntartja az ország történetének legnagyobb humanitárius akcióját, amíg csak szükséges.

Aláhúzta, hogy hazánk több mint egymillió menekültet fogadott be Ukrajnából, a maradni kívánóknak egyenlő hozzáférést biztosít az egészségügyi és az oktatási rendszerhez, támogatják foglalkoztatásukat.

Ma 1558 olyan óvoda és iskola van, ahol menekült gyerekek tanulnak, húsz ukrajnai megyében félmillió család kapott magyar állami, egyházi, jótékonysági szervezeti támogatást. Emellett Magyarország részt vesz iskolák, kórházak újjáépítésében, illetve 14 ezer gyereknek nyújtott táborozási lehetőséget, hogy legalább addig elfeledkezhessenek a borzalmakról – sorolta.

„Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Magyarország és Ukrajna között egy kölcsönös tiszteleten alapuló jó együttműködés lehessen a jövőben is. Ehhez természetesen szükség van a két ország közötti jelenleg nyitott vitás kérdések rendezésére, amelyek szinte kizárólag a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogainak folyamatos megsértése miatt álltak elő”

– mondta.

A miniszter a közel-keleti konfliktus kapcsán arra figyelmeztetett, hogy vannak kísérletek a nemzetközi szervezetekben a helyzet inkorrekt bemutatására azzal, hogy megpróbálják eltagadni vagy relativizálni, hogy ez az egész egy „brutális, pokoli terrortámadással” indult.

Szavai szerint ezért fontos világosan beszélni, a lehető leghatározottabban elítélni az Izraellel szemben elkövetett merényletet, illetve egyértelművé tenni, hogy a gázai terrorellenes művelet sikere globális érdek, hogy meg lehessen előzni az újabb hasonló támadásokat a világ bármely részén.

Aláhúzta: a nemzetközi közösség első számú feladata jelenleg a konfliktus eszkalációjának megelőzése. „Mi, magyarok megpróbálunk ebben segítőleg közbenjárni. Mi olyan külpolitikai stratégiát folytatunk, amely a kölcsönös tiszteletre alapul, ennélfogva a közel-keleti válság minden szereplőjével, azt minden oldalról látó országokkal beszélni tudunk. Ez ma egy nagy érték” – hangsúlyozta.

„Fenn tudtuk tartani a stratégiai szövetségesi kapcsolatainkat Izraellel úgy, hogy közben fenntartottuk a kölcsönös tiszteleten alapuló, párbeszédet lehetővé tevő partnerséget az arab országokkal is”

– tette hozzá, leszögezve, hogy ennek eredményei ma megmentett emberéletekben mérhetők, miután ekként sikerült az elsők között kijuttatni a Gázában rekedt, illetve a túszul ejtett magyar állampolgárokat.

„Ha nem folytatnánk ilyen külpolitikai stratégiát (…) akkor nem is tudtuk volna megmenteni ezeknek a magyar embereknek az életét” – mutatott rá.

A magyar lesz minden idők leginkább bővítéspárti európai uniós elnöksége, amikor a valós teljesítmény lesz a középpontban a csatlakozási tárgyalások során, nem a megfelelés a politikai nyomásgyakorlásnak – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter néhány napja Brüsszelben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió és Georgia közötti társulási tanács ülése után tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a magyar minden idők leginkább bővítésbarát elnöksége lesz, amikor is minden egyes országot a saját teljesítménye alapján fognak megítélni a csatlakozási folyamat során.

„Nem fogjuk engedni, hogy mesterségesen összekössék egyes országok csatlakozási folyamatait. Nem fogjuk engedni, hogy bármely, csatlakozni vágyó ország lemaradó csatlakozási folyamata túszul ejtse a jobban teljesítőkét” – közölte.

„A valódi teljesítményt fogjuk a középpontba állítani a csatlakozási tárgyalások során, nem valamifajta politikai nyomásgyakorlásnak akarunk megfelelni, amely ráadásul külső szereplőktől, Európai Unión kívüli országoktól vagy NGO-któl származik” – hangsúlyozta.

Arra is kitért, hogy hazánk álláspontja szerint a csatlakozási tárgyalás során nem jelent érdemet az, ha valamelyik tagjelölt háborúban áll, sőt a közösségnek nem szabadna importálnia semmifajta fegyveres konfliktust.

A bővítési folyamat pont arról kell szóljon, hogy a stabilitást és a békés fejlődés lehetőségét terjessze ki a jelenlegi Európai Unió területén kívülre is, s közel sem az a cél, hogy behozzuk a háborús konfliktust, a háborús veszélyt magába az Európai Unióba – jelentette ki.

Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy a magyar elnökség idején a realitások talaján kívánják tartani a csatlakozási folyamatot, észszerű elvárásokat akarnak támasztani a tagjelöltekkel szemben. Példaként felhozta, hogy a tagság megadása előtt nem lehet elvárni azt, hogy egy adott ország száz százalékban idomuljon a közösség kül- és biztonságpolitikájához, ugyanis a regionális realitásokat is figyelembe kell venni.

„Azt sem fogjuk engedni, hogy bár jól hangzó, de nonszensz dolgokat tűzzenek ki (…) Nem szabad olyan célkitűzéseket sem kitűzni, amelyeknek például EU-tagországok sem tudnak megfelelni” – mondta, az egyenlő mérce fontosságát hangoztatva.

Én mindig áhítattal hallgatom, amikor egyes tagországok arról beszélnek, hogy az igazságszolgáltatás tiszteletét és függetlenségét hogyan kell fejleszteni az egyes tagjelölt országokban, aztán utána pedig azt követelik tőlünk, hogy egy szélsőbaloldali verőembert engedjünk ki, vagy fejtsünk ki nyomást az igazságszolgáltatásra, hogy az milyen döntést hozzon – fűzte hozzá.

Kifejtette, hogy Magyarország az idei év második felében szeretné hozzásegítené Szerbiát az új csatlakozási fejezetek megnyitásához, Montenegrót több fejezet lezárásához, Bosznia-Hercegovinát, Georgiát és Moldovát pedig a valós, érdemi tárgyalások megindításához.

A miniszter tudatta, hogy rendkívül nehéz időszakban kerül sor a magyar elnökségre, amikor folyamatosan romlik a kontinens globális befolyása, versenyképessége és biztonsági helyzete.

„Magyarország erős Európában, erős Európai Unióban érdekelt, s az Európai Unió erejét két szempont adja. Egyrészt maguk az erős tagállamok (…) Másrészt pedig az újonnan érkezők lendülete, dinamikája, frissessége. És az utóbbiakra hatalmas nagy szüksége van ma az Európai Uniónak” – figyelmeztetett.

„Olyan új tagállamok kellenek az Európai Uniónak, amelyek hozzák ezt az új lendületet és a frissességet, mint például a nyugat-balkáni országok vagy Georgia vagy Moldova” – vélekedett.

Aláhúzta, hogy a jelenlegi helyzetben az EU-nak legalább akkora, sőt talán még nagyobb szüksége is van az újonnan csatlakozókra, mint fordítva, a probléma csak annyi, hogy mindennek a belátása még nem történt meg.

Utóbbi kapcsán a blokk „kétszínűségét” sérelmezte, mondván, hogy a nyilvánosság előtt minden tagállam rendkívül támogatónak mutatkozik a bővítési politikát illetően, viszont zárt ajtók mögött más a helyzet.

„Folyamatosan mesterséges akadályokat gördítettek egyes európai uniós tagországok és azok vezetői a csatlakozási folyamat útjába. Itt elég erőteljesen kettős mérce alkalmazásáról van szó” – emelte ki.